Tavasztól őszig a magyarok harmada, ötöde pedig még télen is kerékpározik heti rendszerességgel – derült ki a Cofidis friss, országos kutatásából. A mindennapokban azonban felmerülnek időszakosan zökkenők: a kerékpározók harmada keveredett már konfliktusba az utakon, legtöbbször egy autóssal szemben, azonban ennek a fordítottja (autósként összevesztek biciklissel) is megesett sokakkal. Épp ezért is a biciklizés tanulását a többség szerint nem lehet eléggé korán elkezdeni, tízből nyolcan legkésőbb 4-5 éves kortól már oktatnák rá a gyerekeket.
A jövő hét elején kezdődő Tour de Hongrie támogatójaként a Cofidis Hitel Monitor kutatásában1 felmérte a magyarok kerékpározási szokásait. Az eredmények alapján a magyarok kétharmada szokott kerékpározni rendszeresen. Tavasszal, nyáron és ősszel hasonló gyakorisággal pattanunk biciklire: a megkérdezettek bő egyharmada legalább hetente egyszer így közlekedik, ötödük pedig még télen is hasonló gyakorisággal kerékpározik.
Biciklizni a többség egyedül szokott, de szabadidőtöltés gyanánt a válaszadók bő harmada párjával is szokott kerékpározni, illetve a szülők a 18 év alatti gyerekekkel is (57%) nyeregbe pattannak. A megkérdezettek szerint egyértelműen a szülők feladata a gyerekeket megtanítani kerékpározni, és ebből mindkét szülőnek ki kell vennie a részét. Tízből nyolcan úgy gondolják, legkésőbb négy-öt éves korban érdemes elkezdeni a biciklis oktatást, sőt, tízből ketten már hároméves kor alatt belevágnának.
Zökkenők az utakon
A kerékpározó magyarok több mint fele nemcsak sportolási, hanem közlekedési céllal is biciklizik. A közlekedésben azonban adódnak zökkenők: a kerékpározók harmada keveredett már konfliktusba az utakon, legtöbbször autóssal. Ugyanakkor minden ötödik bringázó ezt fordított felállásban is megélte, vagyis autósként volt vitája más kerékpárossal. Nem ritkák a kerékpáros-gyalogos, illetve a kerékpáros-kerékpáros közötti nézeteltérések sem. Átlag felett konfrontálódnak a kerékpárral dolgozók (56%), a biciklis férfiak (39%), a harminc év alattiak (45%) és a városiak (38%). Továbbá a válaszadók háromnegyede szerint szigorúbban kellene szabályozni a kerékpáros közlekedést – ezzel még a biciklizők 70 százaléka is egyetért. Ráadásul a megkérdezettek közel fele nem elégedett a jelenlegi kerékpáros infrastruktúrával.
Viszonylag sokakat értek ennél nagyobb sérelmek is: a biciklizők közel harmadának lopták már el biciklijét, ami az esetek bő háromnegyedében soha nem is került elő. A váratlan helyzetekre a saját kerékpárral rendelkezők más és más módon készülnek föl: lelakatolja a biciklijét, zárt helyen tárolja, de riasztót, illetve GPS nyomkövetőt egyelőre kevesen használnak.
A mesterséges intelligencia is segít a vásárlásban
Többnyire saját kerékpárral tekerünk: bérelt vagy közösségi kerékpárt a biciklizők mindössze tizede használ, főként a fiatalok és a budapestiek. Éven belüli kerékpárvásárlásban a megkérdezettek mintegy negyede gondolkodik és ehhez a megkérdezettek 29 százaléka a mesterséges intelligencia véleményét is kikérné.
A vásárlók 43 százaléka szánna százezer forint feletti összeget a kerékpárra, és 22 százalék 50 ezer forint alatt szeretné megúszni a kiadást. A költséget legtöbben havi jövedelemből fedeznék, de a vásárlásban gondolkodók harmada megtakarításaiból is használna fel erre. Banki hitelt – elsősorban áruhitelt vagy folyószámlahitelt – 14, ismerősi kölcsönt pedig 5 százalék venne igénybe.
Corporate tagjaink, partnereink IDE KATTINTVA elküldhetik sajtóanyagaikat és/vagy szakmai tartalmaikat.
Összes cikk